A Magasházy-kúria Baracska egyik legelhagyatottabb kúriaépülete, annak ellenére, hogy a község címerét a Magasházy családtól kapta. Az épület távol esik a falu lakott részeitől, a Gellért-pusztának nevezett területen fekszik. 

 

 

Megközelítése a Kossuth utcából ajánlott, ami a sportpályánál jobbra, majd kis idő múlva balra kanyarodik. Innen az út már egyenes visz dél felé. A település házait elhagyva jobbra a református temető található, amit szintén érdemes felkeresni, ugyanis nagyon romantikus a régi sírokkal tarkított domboldal a rajta vezető mélyutakkal. Kissé lejjebb az úton jobbra az izraelita temető látható. Folytassuk utunkat a falut elhagyva dél felé. Ha az úton kissé balra tekintünk, néhány száz méter távolságban a réten három egymás mellett álló nyírfára lehetünk figyelmesek. Ezekkel a fákkal egy vonalban az út mellett baloldalon láthatunk egy kis házikót és egy állatitatót. Ha ezeket megtaláltuk, akkor már jó helyen járunk, mert itt, az út jobb oldalán áll a romos, már összedőlt Magasházy-kúria a sűrű bozótosban. Néhány régi fa és az épület még álló egyik kéménye sugallja, hogy itt egykor mekkora élet volt. 

Az épületet a falu felőli oldalon található kis teresedés felől közelíthetjük meg a legkönnyebben. Az összedőlt portikusz előtt lépcső vezet, ezzel szemben található az egykori park kútja, melynek kőből faragott teteje a kútnyílás mellett található. Egykor állt a parkban egy női szobor is, ami egy cselédnek állított emléket, aki ebbe a kútba fulladt bele. 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

Magasházy László (Sárkeresztúr, 1879. jan. 7. – Szentes, 1959. okt.5.)tábornok. A bp.-i tudományegy. jogi karán tanult, majd ezt abbahagyva katonai pályára lépett. 1903-ban hadapród, 1905-ben lovastüzér hadnagy lett. Már az 1918-as polgári forradalom idején felajánlotta szolgálatait Gömbös Gyulának és Friedrich Istvánnak a forradalom leverésére. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Jugoszláviába menekült, ahonnan az első tiszti különítményt vezette Szegedre. Itt lett Horthy Miklós mellett előbb fővezéri, majd 1920-tól 1929-ig kormányzói szárnysegéd. Később a m. kir. lovastüzér osztály parancsnoka volt Bp.-en. 1937-ben tábornokká nevezték ki, 1938. nov. 1-én ment nyugdíjba. Az 1939-es választásokon a Magyar Élet Pártja képviselőjeként került be az ogy.-be. (Magyar Életrajzi Lexikon) 

 Magasházy Lászlónak két gyermeke volt: fia, Dénes és lánya, Babi. A családnak volt egy kis hintója és két pónilova, amellyel minden nap bevitték a gyerekeket a faluba. Magasházy vezérőrnagy a kúria építésekor az egyik leggazdagabb földbirtokos volt a környéken. Ezt támasztja alá az a feltételezés is, mely szerint a lánya esküvőjén állítólag szőnyeget terítettek le a kiskastély és a falu temploma között, hogy a menyasszonynak és a násznépnek ne az út porában kelljen mennie. 

 

 

.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kúria homlokzati osztása a következő volt: 2+1+1+(1+A+1)+1+1. A főépület egy kis domb tetején áll, ami alatt valószínűleg pince található. A portikusz két oszlopból és két pillérből állt, tetején háromszög alakú oromzattal. A hátranyúló oldalszárny a főhomlokzaton egyemeletes, a hátsó homlokzaton viszont már földszintes a domboldal emelkedése miatt. A belső terek 2007-ben még többnyire bejárhatóak voltak, több helyen még látszódtak az eredeti fabéléses ajtókeretek és a falak díszes festése. Volt szoba, ahol még bútordarabok is voltak! Mára természetesen már nem érdemes és nem is lehet felkeresni ezeket a szobákat, mert összedőltek és életveszélyes a romok túlságos megközelítése.

 

A család az év nagy részét a baracskai birtokon töltötte, csak télen költöztek fel a budapesti Várnegyedben található Sándor-palotai lakásukba. 1944-ben a németek feldúlták az épületet Magasházyt kutatva, viszont ő már előbb elmenekült Székesfehérvárra sógorához, aki a Szent György Kórház főorvosa volt, és nála bújt meg a II. világháború lefolyásáig. 

1948-ban kilakoltatták a kúriában élő Magasházy Dénest, aki gazdálkodni szeretett volna, mint apja, de ezt már nem tehette meg, mert az épületet államosították. 1950-ben termelőszövetkezeti csoportot (tszcs) alakítottak ki a nemesi házban, amit később egyesítettek a ma is működő tsz-szel és a vezetőséget oda helyezték át. 

 

 

Ezután az épületben néhány évig még működtek irodák, de ezek kiköltözése után az épület rohamos pusztulásnak indult, bár később még próbáltak itt-ott javítgatni rajta, de végül ez sem mentette meg a teljes pusztulástól. Az elvadul parkban látható még néhány eredeti régi fa, ezek egyike ez az ágas-bogas fa az útról, melynek hátterében felsejlik a ,,kastély" két kéménye és teteje és ez a fenyőféle az utolsó képen, melyek 2007-ben készültek. 

 

Az épületnek ma már csupán néhány fala áll, a főépület teljesen összedőlt, a portikusz is, csupán két oszlopa maradt még állva, s egyedül a hátranyúló cselédszárny áll még egy emelet magasságban, de ennek megközelítése is életveszélyes. A ház állapota napról-napra romlik és csupán néhány év kérdése, hogy teljesen eltűnik. 

Szerző: SoNa  2011.01.03. 16:24 Szólj hozzá!

Címkék: lászló baracska magasházy kúria magasházy gellért puszta

A bejegyzés trackback címe:

https://pusztuloertekeink.blog.hu/api/trackback/id/tr22557619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.